A hazánk déli határa mentén fekvő települések lakossága fellélegezhetett az ideiglenes biztonsági határzár megépítése, majd a bevezetett jogi határzárnak köszönhetően, ám a súlyosbodó globális migrációs válság továbbra is együttgondolkodásra sarkall – hangzott el az „Összefogásban a migráció kihívásai ellen” címmel rendezett testvérvárosi találkozón Mórahalmon.
Egy kerítés miatt természetesen nem szűnnek meg azok a folyamatok, amelyek milliókat késztetnek arra, hogy mindent maguk mögött hagyva Nyugat-Európa felé vegyék az irányt, ám a határ mentén élő lakosság nyugalmának biztosításához igenis hozzájárultak – közölte Nógrádi Zoltán, a homokháti kisváros polgármestere a testvérvárosi találkozón. A rendezvényen elhangzott, hogy összesen 4685 személy lépett be idén eddig a tranzitzónákba, közülük 4224 azoknak a száma, akik kisgyerekes család tagjai. A fennmaradó mintegy 400 fő javarészt idős, beteg vagy mozgássérült – tájékoztatott Seres József, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatóság vezetője. Hangsúlyozta, hogy a tranzitzónákban teljes körű ellátást kap mindenki, így orvosi ellátást, fürdési lehetőséget és élelmet, míg a tranziton kívül várakozóknak hideg élelmiszert juttatnak, vizet, továbbá a gyermekeknek tápszert. Elmondta, hogy mivel viszonylag kevés a szomáliai és bengáli tolmács hazánkban, ezért videókonferenciás megoldást vezettek be, hogy ne kelljen minden egyes alkalommal a helyszínre utaztatni őket. A családi kapcsolatok feltérképezése sem egyszerű – mutatott rá Seres, hiszen sokan olyan országból érkeznek, ahol a miénktől eltérő a családmodell, például a nagynénik és nagybácsik is a család részét képezik. A tapasztalatok szerint még mindig sokan vallják magukat szírnek, arra számítva, hogy így könnyebben juthatnak el Nyugat-Európába, vagyis a BÁH-nak az állampolgárság tényleges megállapítása is pluszfeladatokat ad, akárcsak az életkoré, ugyanis egyre többen vallják magukat fiatalkorúnak – írja a szegedma.hu.
A konferenciát követően Nógrádi Zoltán polgármester portálunknak elmondta, hogy az ideiglenes műszaki határzár megépítésének már a terve is egyfajta megnyugvást jelentett a mórahalmiaknak, hiszen addig abban a reménytelen helyzetben élték mindennapjaikat, hogy sosem szűnik meg a kisváros közigazgatási területén keresztülhaladó migránsok áradata. „Mórahalomnak több tíz kilométeres közigazgatási határa képezi az országhatárt és egyben az Európai Unió határát is, s annak minden egyes négyzetméterén keresztül özönlöttek azok, akik engedély nélkül lépték át a határt. Lehetetlen volt még csak kitalálni is, hogy mi az az erő, amivel ezt kontrollálni és kordában tartani lehet. Amikor már napi 4000 fő vonult át, az már annyira elkeserítő helyzet volt, hogy azt gondoltuk, ennek sosem lesz vége” – fogalmazott Nógrádi. Ahogy elkezdődött a műszaki határzár építése, úgy kerestek más útvonalakat a migránsok, és szeptemberben a kerítés teljes felépülte után érezhették terelődött át szinte teljesen a tömeg a szerb-horvát határra.
„Senki sem gondolta azt, hogy ha felhúzunk egy kerítést, akkor megszűnnek azok a tendenciák és folyamatok, amelyek milliós tömegeket késztettek arra, hogy elhagyják szülőföldjüket. De azt hittük, hogy a műszaki határzár egy eszköz, amit ha kiegészítünk emberi aktivitással, intézményi erőfeszítésekkel, közjogi eszközökkel és politikai döntőképességgel, akkor ez a komplex eszközrendszer alkalmassá válik arra, hogy a probléma egészére választ adjon” – hangsúlyozta a homokháti város első embere. Hozzátette, egy év távlatában elmondható, hogy a meghozott intézkedések egyfajta visszatartó erőt jelentenek, így lehetővé vált, hogy a határ menti lakosság békében és nyugalomban élje mindennapjait. Nógrádi hozzátette, a hazánk déli határainál fekvő, migrációval érintett településeknek a helybéliek érdekeit kell mindig is szem előtt tartaniuk, nem feladatuk, hogy értékeljék a kormányzati tevékenységet vagy éppen az Európai Unió tehetetlenségét a helyzetben, mint ahogy a politikai és közjogi vitákat sem kell értékelniük.
Kérdésükre Nógrádi Zoltán elmondta, a migrációval érintett környező településekkel továbbra is tartják a kapcsolatot, negyedévente összeül a Közbiztonsági Egyeztető Fórum, amelyen a rendészeti szervek képviselőivel közösen értékelik a helyzetet, illetve valamennyi településen működik polgárőrség, Ásotthalmon és Mórahalmon önkormányzat rendészet is, amelynek tagjai nap mint nap járják a külterületeket és a határ biztosításával foglalkoznak.
Borbásné Márki Márta, Röszke polgármestere azt hangsúlyozta, hogy a migráció szempontjából a legnehezebb időszakban sem volt mitől félniük a helybélieknek, hanem humanitárius és a település élhetőségét biztosító feladatokat kellett megoldaniuk. „A jelenlegi helyzetben nyugalmas időszakot élünk meg, a röszkeiek semmiben sincsenek korlátozva, és nem találkozunk a belterületen elvétve sem olyanokkal, akik illegálisan lépték át a határt” – fogalmazott. A rendőrök, határőrök és polgárőrök fokozott jelenléte tapasztalható a településen, és a polgármester szerint a határzár mentén tapasztalható mozgásokat is megfelelően kezelik a hatóságok.
A súlyosbodó globális migrációs válság kezelése érdekében Mórahalmon rendezett testvérvárosi találkozón a határ menti Röszke és Ásotthalom mellett a vajdasági Temerinből, a szlovákiai Párkányból és a lengyelországi Uniejów városából is érkezett előadó, továbbá a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által a határon végzett munkát ismerhették meg a résztvevők az egyházmegye és a MigSzol e területen végzett tevékenysége mellett. A rendezvényt az „Összefogásban a migráció kihívásai ellen” című, az Európa a polgárokért program keretében elnyert pályázatból valósították meg.
